dunaföldvári Török-torony

A Török- (Öreg-, Csonka-)torony pontos építési ideje nem ismert, de feltételezhetően  az 1530-as években  történt, a körülötte települt vár említése az 1543-as hadjárat török leírásában már megtalálható. A törökök által használt kereskedelmi útvonalat védő erődítések egyike volt a köréje épített palánkos, sarkain kerek tornyos vár.  E leírásokban szereplő erős palánk és szép torony 1686-ban megrongálódott, amikor a Buda felmentésére későn érkező török nagyvezér csapatai visszavonultukban minden kiürített várat felgyújtottak. A védőműveket a Rákóczi-szabadságharc utáni békeidőszakban bontották el, a megmaradt  torony börtönként, majd magtárként szolgált.

A háromemeletes torony külső mérete 9,5x9,5 méter, falvastagsága 1,2 méter. Anyaga feltehetően a budafoki mészkőbányából származik, háborús sérüléseit kisméretű téglával pótolták. Az 1858-as  dunaföldvári tűzvészben a torony teteje és belső faszerkezete  teljesen leégett, ezt követően „csonkán” építették újjá. A XIX. század elején a toronytesthez északnyugatról toldaléképületet emeltek, melyet az 1974-ben  a – Mendele Ferenc tervei alapján elkészült – műemléki helyreállítás során is meghagytak. Azóta az épületben múzeum üzemel.